Gyakori helyesírási hibák a feliratokban

A feliratokra is a magyar helyesírás általános szabályai vonatkoznak; az igényes, minőségi munkához ez is hozzátartozik!

A feliratokban leggyakrabban tapasztalt helyesírási hibák:

Idegen szavak sokszor előfordulnak, toldalékolásukat mégis tévhitek övezik. Elvben egyszerű: ugyanúgy kell bánni velük, mint a magyarokkal, azaz általában kötőjel nélkül kell ragozni őket: cowboynak. Természetesen vannak kivételek, mint például a néma betűre vagy a bonyolult, magyarban különleges írásmódúnak számító betűkapcsolatra végződő tulajdonnevek: Pete-et, monsieur-nek.

 Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll, akkor az -i (-s, -ista, -izmus) képző (a magyarhoz hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsolódik az utolsó elemhez, s az alapforma szerinti kezdőbetűket meg kell tartani: New York-i.

A kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő toldalék kötőjellel kapcsolódik: Mann-nak.

Ha idegen írásmód szerint írt szavakhoz közvetlenül kapcsolódik toldalék, végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, ill. ő-t kell írni az olyan alakokban, amelyekben ezek a kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: Oslóban.

A -val, -vel és a -vá, -vé rag a nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen szavakhoz úgy járul, hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Spartacusszal.

Fontos szabály még, hogy a latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül kell követni az idegen írásmódot. A nem latin betűs írású nyelveknél az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együttvéve (pl. az orosz, az arab, a görög stb. esetében) nyelvenként szabályozott módon kell helyettesíteni magyar hangokkal, illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel: Dubaj, a horvát Kovacevic (latin betűs) és a szerb Kovacsevics (cirill).

Az írásjelek használata: Mivel általában az angol feliratot kell fordítani, sokszor az írásjelek is úgy maradnak, ahogy ott szerepelnek, pedig a magyar nyelvre teljesen más szabályok vonatkoznak! Minden egyes tagmondat után vesszőt kell tenni: Úgy tűnik, jobban van. A mondat végére a beszélő szándéka szerinti írásjelet, azaz óhajtó, felkiáltó, felszólító mondat végére felkiáltójelet, ez nem fakultatív: Bárcsak már karácsony lenne! Sokak szerint nem szép, és hallható is a hangsúlyozás, de kérdésnél nem? Mégsem fordul elő soha, hogy a kérdőjel hiányozna. Mellérendelő összetett mondatoknál az utolsó, alárendelőnél a fő tagmondat határozza meg az írásjelet:  Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Legyen ő is Miska, az apja is Miska. Nem felejted el, amire megkértelek? Szeretném tudni, van-e baja. Ügyelni kell arra, hogy az angol feliratokban gyakori a … jel, a nagy része felesleges. Csak akkor használatos, ha a beszélő nagy szüneteket tart, vagy valaki közbeszól, vagy valami félbeszakítja a mondatot. Azért, mert egy mondat nem fejeződik be az adott táblában, nincs szükség jelölésre. Ha ki kell tenni, akkor legyen három pont, nem kettő vagy négy, és közvetlenül kövesse a szót, szóközzel maga után. A magyar nem használ –– jelet, ezeket mindig törölni kell.

A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak már, édes fiam. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba, eléje is, mögéje is vesszőt teszünk: Tudod-e, Sándor, a kötelességedet?

A magyar agglutináló nyelv, azaz toldalékokat alkalmaz, amelyekkel sok minden kifejezhető. Így a névmásokat is csak akkor leírni, ha a hangsúlyozás a szándék: Szeretlek. Én szeretlek (te nem).

Az egybe-, különírás is általánosan nehézséget okoz, ennek igen részletesek a szabályai, ez csupán pár mankó: Mellékneves és melléknévi igeneves minőségjelzős kapcsolatoknál az állandósultság a meghatározó, illetve ha jelentésváltozás jön létre, egybe kell írni: melegágy (a kertészetben). Két főnevet – bár ez igazából nem is szabály – általában egybe kell írni, kivétel a főnévi minőségjelzős kapcsolat: A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő, esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket külön kell írni jelzett szavuktól: mérnök bátyám, ajándék könyv. Az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet külön kell írni a jelzett szavától: acél mérőszalag. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy –i, –ú, –ű, –, –, –s, –nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, sokmilliós.

Az angolban és a magyarban eltérő a nagybetűhasználat. Az angol a latinnal analóg módon alkalmazza. Naggyal ír olyanokat is, amelyeket a magyar kicsivel: A legtöbb köznév ugyan kisbetűvel íródik, viszont nagybetűvel írja például a nemzetiségek nevét: English, angol, a hónapok és napok nevét: January, Monday (január, hétfő), az iskolai tantárgyak nevét History (történelem), és a címben előforduló szavakat – kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat – és a tulajdonneveket: The New Adventures of Old Christine (Christine kalandjai). A személyes névmások közül kizárólag az egyes szám első személy, vagyis az I (én) szintén nagybetűvel írandó.

Az angolból fordított szövegeknél sok az inadekvát határozatlan névelők száma. John is a doctor. Ebben a mondatban az angol megköveteli a határozatlan névelőt. A magyar ugyan megengedi, de használata szükségtelen, és a jelentést is torzítja: John orvos.

Fontos tudnivaló: Mivel a helyesírás-ellenőrző általában csak azt tudja javítani – messze nem tökéletesen -, ha egyben van, de külön kellene írni, fordítva nem, illetve az egybeírással kisebb eséllyel fordulhat elő félreértelmezés, inkább nem kell különválasztani, amiben nem biztos a fordító.

Ezek lennének a leggyakoribb „típushibák”, de a sort a végtelenségig lehetne folytatni, ezért az elején mindenképpen szerencsés kérni egy tapasztaltabb „kolléga” segítségét, hogy lektorálja a feliratokat.

Fordítás közben azonnali segítségként A magyar helyesírás szabályainak és online helyesírási szótárnak a linkje itt megtalálható.

 

4 Thoughts on “Gyakori helyesírási hibák a feliratokban

  1. Mordin Solus on 2011. 04. 06. at 19:59 said:

    Napok óta azon gondolkodtam, hogy írok egy ilyen posztot :-), de szerencsére megtaláltam ezt, úgyhogy csak kiegészíteném a saját -alapvetően felhasználói oldalon szerzett- tapasztalataim alapján.

    1. Az angolban és a magyarban meglehetősen eltérő a nagybetűhasználat. Az angol nagybetűvel ír csomó olyan entitást (szervezetek és népek nevét például), amik a magyarban kisbetűsök. A “Roman Catholic Church”, a “Pope”, a “Germans” írásmódja az angolban általában nagybetű (talán szabályuk is van erre, azonban nem végeztem angol szakot, úgyhogy nem mennék ebbe bele). Ami viszont lényeg, hogy magyarul egyik se. A “római katolikus egyház”, a “pápa” és a “németek” egyaránt kisbetűvel írandó.

    2. Az angolból fordított szövegeknél rettentően túlteng az inadekvát határozatlan névelők száma. A “John is a doctor” mondatban az angol megköveteli a határozatlan névelőt. A magyar megengedi (“John egy* orvos”), ám valójában szükségtelen, és a jelentést is torzítja. A mondat annyit mond, hogy “John orvos”. Kicsit hosszabban és sokkal szórakoztatóbban fejti ki mindezt az index.hu olvasószerkesztőjének cikke: index.hu/velemeny/imho/ein/

    3. A magyar nyelv csodálatos abból a szempontból, hogy a ragozással számtalan olyan dolgot ki tud fejezni, amihez az angolban külön szó szükséges. De azért, mert ott egy külön szó, még nem kell magyarban is kitenni. A főnevek birtokjele vagy az igék száma/személye prímán be tudja azonosítani, hogy kinek a mijéről van szó, vagy ki mit csinál(t). Rövid példa:
    ‘Who is this John Doe?’
    ‘He’s a terrorist.’
    ‘What did he do?’
    ‘He bombed a government building.’
    Első megoldás:
    – Ki ez a John Doe?
    – Ő egy terrorista.
    – Mit csinált?
    – Ő felrobbantott egy kormányzati épületet.
    Sokkal helyesebben (kicsit visszautalva az előző pontra is):
    – Ki ez a John Doe?
    – Terrorista.
    – Mit csinált?
    – Felrobbantott egy kormányzati épületet.

    4. Anyagnevek. Urán. Titán. Nátrium. És még sorolhatnám… Minden egyes “uránium”, “titánium” (de egyszer még “szódium”-mal is találkoztam, becsszóra) megforgatja a tőrt szeretett anyanyelvünk szívében. 🙂
    Külön 4a alpontot megérne a silicon (szilícium) vs. silicone (szilikon) kérdésköre….

  2. Archívum on 2011. 04. 06. at 20:06 said:

    Kösz, remek kiegészítés! A 3.-at szerintem én is írom. 🙂

  3. Mordin Solus on 2011. 04. 06. at 21:01 said:

    Most nézem, hogy nincsenek kint a főoldalon a legutóbbi hozzászólások. Ha kellően tanulságosnak gondolod, akkor szívesen felajánlom a szélesebb köz javára teljes értékű blogbejegyzésként (akár még pofozgatok is rajta egy kicsit)…

  4. Archívum on 2011. 04. 06. at 21:27 said:

    Lehet, kitesszük majd a kommentek dobozt is. 😉 Szerintem felesleges még egy ilyen poszt, inkább max. beleszerkesztem és előreviszem. Ha van kedved, pofozhatsz rajta.

Vélemény, hozzászólás?

Post Navigation